A kén egy nemfémes elem, melynek vegyjele S és rendszáma 16. A tiszta kén sárga kristály, más néven kén vagy sárga kén. Az elemi kén vízben oldhatatlan, etanolban kevéssé, szén-diszulfidban pedig könnyen oldódik.2.
1. Fizikai tulajdonságok
- A kén jellemzően halványsárga kristály, szagtalan és íztelen.
- A kénnek sok allotrópja van, amelyek mindegyike S8ciklikus molekulák. A leggyakoribbak az ortoromb kén (más néven rombikus kén, α-kén) és a monoklin kén (más néven β-kén).
- Az ortorombikus kén a kén stabil formája, és 100 °C körüli hőmérsékletre melegítve lehűtve monoklin ként nyerhető. Az ortorombikus kén és a monoklin kén közötti átalakulási hőmérséklet 95,6 °C.Az orrombos kén a kén egyetlen stabil formája szobahőmérsékleten. Tiszta formája sárgászöld (a piacon forgalmazott kén a cikloheptakén nyomokban való jelenléte miatt sárgábbnak tűnik). Az ortorombikus kén valójában vízben nem oldódik, rossz a hővezető képessége, jó elektromos szigetelő.
- A monoklin kén az a számtalan tűszerű kristály, amely a kén megolvasztása és a felesleges folyadék leöntése után visszamarad. A monoklin kén ortorombikus kén az elemi kén különböző hőmérsékletű változatai. A monoklin kén csak 95,6 ℃ felett stabil, és hőmérsékleten lassan ortorombos kénné alakul. Az ortorombikus kén olvadáspontja 112,8 ℃, a monoklin kén olvadáspontja 119 ℃. Mindkettő jól oldódik CS-ben2.
- Elasztikus kén is van. Az elasztikus kén sötétsárga, rugalmas szilárd anyag, amely kevésbé oldódik szén-diszulfidban, mint a többi allotróp kén. Vízben oldhatatlan, alkoholban kevéssé oldódik. Ha az olvadt ként gyorsan hideg vízbe öntjük, a hosszú láncú kén rögzített, nyújtható elasztikus kén. Idővel azonban megkeményedik, és monoklin kénné válik.
2.Kémiai tulajdonságok
- A kén a levegőben éghet, oxigénnel reagálva kén-dioxidot (SO₂) gáz.
- A kén az összes halogénnel reagál hevítéskor. Fluorban ég, és kén-hexafluoridot képez. Folyékony ként klórral, hogy az erősen irritáló dikén-dikloridot (S2Cl2). A vörös kén-dikloridot (SCl) tartalmazó egyensúlyi keverék klór feleslegben és katalizátor, például FeCl jelenlétében alakulhat ki.3vagy SnI4,használják.
- A kén forró kálium-hidroxid (KOH) oldattal reagálva kálium-szulfidot és kálium-tioszulfátot képezhet.
- A kén nem lép reakcióba vízzel és nem oxidáló savakkal. A kén forró salétromsavval és tömény kénsavval reagál, és kénsavvá és kén-dioxiddá oxidálható.
3. Alkalmazási mező
- Ipari felhasználás
A kén fő felhasználása kénvegyületek, például kénsav, szulfitok, tioszulfátok, ocianátok, kén-dioxid, szén-diszulfid, dikén-diklorid, triklórszulfonált foszfor, foszfor-szulfidok és fém-szulfidok előállításában. A világ éves kénfogyasztásának több mint 80%-át a kénsav előállítására használják fel. A ként széles körben használják a vulkanizált gumi gyártásában is. Amikor a nyers gumit vulkanizált gumivá vulkanizálják, nagy rugalmasságot, hőálló szakítószilárdságot és szerves oldószerekben oldhatatlanságot kap. A legtöbb gumitermék vulkanizált gumiból készül, amelyet úgy állítanak elő, hogy a nyers gumit bizonyos hőmérsékleteken és nyomásokon gyorsítókkal reagáltatják. A kén a feketepor és a gyufa előállításához is szükséges, és a tűzijátékok egyik fő nyersanyaga. Ezen túlmenően a ként kénes festékek és pigmentek előállítására is felhasználható. Például kaolin, szén, kén, kovaföld vagy kvarcpor keverékének kalcinálása ultramarin nevű kék pigmentet eredményezhet. A fehérítőipar és a gyógyszeripar is fogyaszt egy adag ként.
- Orvosi felhasználás
A kén számos bőrbetegség elleni gyógyszer egyik összetevője. Például a tungolajat kénnel hevítik, hogy kénsavval szulfonálják, majd ammóniás vízzel semlegesítve szulfonált tungolajat kapjanak. A belőle készült 10%-os kenőcs gyulladáscsökkentő és gyulladáscsökkentő hatású, különféle bőrgyulladások, duzzanatok kezelésére használható.
Feladás időpontja: 2024. december 09